Mivel itt az offseason a magyar amerikai foci világában, most lehetőségem nyílik olyan – egyébként kevésbé fókuszpontban lévő – kérdésekkel is foglalkozni, mint például a csapatok elnevezése.
Nem is olyan régen egy Facebook-posztomhoz érkezett egy kérdés, hogy miért angol nevük van a csapatoknak. Még sosem gondolkoztam ezen korábban. Azonban a kérdést napjaink egyik felkapott politológusa, a Rubikon Intézet szakértője, barátom, Mikecz Dániel tette fel – márpedig azt az elmúlt évek során megtapasztaltam, hogy amikor ő mond valamit, arra érdemes odafigyelni, ha kérdez valamit, azon érdemes elgondolkodni. Ezért elgondolkodtam a csapatnevek kérdéskörén.
Előre kívánom bocsátani, hogy a következőkben leírtak alapvetően az én logikai menetemet követik, némi kutatással megtámogatva. Ezért aztán nem kőbe vésett, abszolút igazságokról beszélek, csak feltételezésekbe bocsátkozom. Választ pedig a "Miért?" kérdésre nem fogok tudni adni, csak boncolgatom kicsit a témát.
Kezdjük akkor rögtön a név összetételével! Az európai kultúrkörben – főleg, ha a labdarúgásból indulunk ki – már az is kicsit furcsa, hogy az amerikai football csapatok egy városnév és egy fantázianév összetétele. Miért hívnak egy csapatot mondjuk Szeged Templars-nak és nem Szeged Amerikai Football Clubnak (például)? Mint ahogy a Fradit is Ferencvárosi Torna Clubnak nevezik és nem mondjuk Ferencváros Zöld Majmoknak. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy míg a nagyobb sportegyesületek egy egyesületen belül számtalan szakosztályt tömörítenek, az előző példánál maradva FTC néven futnak az egyesület labdarúgói, kézilabdásai, kosarasai, jégkorongosai (és még hosszan lehetne sorolni a szakosztályokat), addig az amerikai football csapatok elkülönülnek ezektől. Ugyan korábban találkoztunk olyan kísérletekkel, hogy egy-egy csapat egy nagyobb sportegyesület szakosztályává váljon (jópár évvel ezelőtt a Budapest Eagles és a Ferencvárosi TC között voltak ilyen irányú tárgyalások), azonban az amerikai football integrálása és szakosztályosítása elmaradt. Ettől függetlenül tény, hogy lehetne a miskolci amerikai football csapatot mondjuk Miskolc AFK-nak nevezni (AFK: amerikai futball klub) a Miskolc Steelers elnevezéssel szemben. Ráadásul ezeknek a csapatoknak vannak is „polgári” elnevezésük, köszönhetően annak, hogy az egyesületekre vonatkozó polgári jogi szabályok és a cégbírósági joggyakorlat az elnevezés tekintetében különböző elvárásokat támasztanak. Ezért van az, hogy a Budapest Wolves hivatalos neve „Budapesti Farkasok Közhasznú Sport Egyesület”, vagy például a Miskolc Steelers csapatát "Miskolci Amerikai Futball és Szabadidő Sport Egyesület"-ként "anyakönyvezték". Lássuk be, nem túl hangzatosak, a csapat rajongói nem tudják igazán magukhoz ölelni, sokkal „felhasználóbarátabb” a csapat egy mascottal való azonosítása. Egyébként az angolszász sportközegben ez nagyon is mindennapos jelenség, még a labdarúgásban is találkozhatunk ilyen csapatokkal, például a Wolverhampton Wolves vagy a Bolton Wanderers jut most eszembe.
A mascot kialakulása is egy érdekes történet. Ismereteim szerint amikor egy csapat egy kabalafigurát keres magának, akkor annak több célja is van – valójában azt gondolom, ez inkább csak a múltban létezett így. Amikor egy csapat kabalafigurát választott magának, akkor elsősorban valamilyen állatot választott. A mascot célja az volt, hogy egyrészt félelmet keltsen az ellenfél szívében, pszichológiai háttere ennek az, hogy például egy „Medvék” név hallatán azonnal asszociálunk és hatalmas, erős, vérszomjas ellenfélre gondolunk. A kabalafigura másik célja, hogy egy egységet fejezzen ki, a mögé mindenki, aki a csapat tagja, fel tudjon sorakozni, illetve abból erőt tudjon meríteni (ha medvék vagyunk, akkor nagyon, erősek és vérszomjasak vagyunk). A legtöbb csapatsportban – de az amerikai footballban különösen – a közös identitás, valamint a „kaptártudat” nagyon fontos, ezeket kívánják megtestesíteni a kabalafigurák. Főleg a régebbi csapatoknál jellemző, hogy a mascot az valamilyen szinten kapcsolódott a csapat vagy a hely sajátosságaihoz. Mostanában már ez kezd kikopni a gyakorlatból, de törekvés szintjén még létezhet ez a jelenség. Ha gyakorlati, kézzel fogható a kötődés egy helyhez, egy közösséghez, akkor a sportoló (és a rajongó is) sokkal jobban magáénak érezheti a csapatot. A teljesség igénye nélkül erre néhány példa: Seattle Seahawks (Washington államban igen gyakori a halászsólyom), Notre Dame Fighting Irish (a Notre Dame egyetemet ír katolikusok alapították, harcolva a protestáns térhódítás ellen), Miami Hurricanes (ezt talán magyarázni sem kell).
Végezetül, hogy miért angol nevet használunk. Talán ezt a legnehezebb megideologizálni. Körülnéztem az európai klubcsapatok körében és egy-két elvétve megjelenő példától eltekintve mindenhol angol csapatnevekkel találkoztam. Éppen ezért bővítettem a keresési rádiuszomat és megnéztem a távol-keleti csapatokat (tudniillik, Japánban is nagyon magas szinten űzik az amerikai footballt). Hasonló jelenséggel találkoztam. Az egyik dél-koreai csapatnál (sajnos a nevére már nem emlékszem), láttam úgy is leírva a nevet, hogy a városnév képírással, a csapatnév (angolul persze) latin betűkkel. Furi volt. A harmadik irány, amerre keresgéltem, az amerikai football jelenleg talán legdinamikusabban fejlődő közege, Közép- és Dél-Amerika. Mexikóban már nagyon régóta és meglehetősen magas szinten van jelen a football, úgyhogy onnan kiindulva keresgéltem a csapatnevek között. És láss csodát, ott azért előfordul, hogy spanyol neve van egy csapatnak. Hozzáteszem, azért tradícionálisan létezik arra egy alapvető amerikaellenesség, ami indokolhatja, hogy lefordítják a csapatneveket - de arrafelé Wonder Woman is Mujer Maravilla.
Tehát megállapítható, hogy világjelenség az, hogy a csapatok angol nevet kapnak - persze ez még mindig nem ad választ a "Miért?"-re. De a mostanában mindent elsöprő globalista felfogásból kiindulva azt gondolom, az egyik ok egészen egyszerűen az, hogy azért, mert a többiek is így csinálják.
Lehet, hogy csak belemagyarázás a részemről és a születő csapatok vezetői fejében ez meg sem fordul, azonban én ennél egy kicsit továbbmennék. Az a véleményem, hogy az amerikai football megtestesíti az amerikai eszmét. Most nem csupán magára a sportágra gondolok, hanem az azt körülvevő miliőre. A nagy egyenjogúság és esélyegyenlőség eszméje megjelenik abban, hogy ezt a sportot a kicsi, a nagy, a gyors, az erős (fekete, fehér, latin vagy ázsiai) egyaránt játszhatja. A közösségi szellem megjelenik abban, ahogy egymással az ellenfél szurkolói viselkednek a lelátón, vagy a tailgate party-k során. Az, hogy egy football mérkőzés nem csak egy meccs, hanem egy esemény, egy mindenki számára elérhető és élvezhető családi esemény, még a legnagyobb amerikai ünnepet (Hálaadás) is össze lehet kötni a footballal (össze is kötik). A csapatok milícista alapon tartott képzése és vezetése, ami a szigorú hierarchiára épül, mégis a közös ima, amely egymás mellé rendeli a játékosokat és az edzőket. Azt gondolom, ez mind nagyon "amerikai" (legalábbis elméleti szinten, tudjuk jól, hogy gyakorlatban nem éppen így működik az ország), összegyúrva pedig egy - már szerintem rég letűnt - amerikai világkép esszenciáját adja. Számomra éppen ezért magától értetődik valamilyen szinten, hogy aki erre a sportágra adja a fejét, legyen sportoló, sportszakember, vagy csapatvezető, az egy "szelet Amerikát" olvaszt magába, főleg, ha megfelelőképpen van nevelve/kondícionálva.
A sportág szakzsargonja is angol. Volt pár gyatra kísérlet arra, hogy mindent lefordítsanak, megerőszakolt tükörfordítások és magyarul értelmetlen szóösszetételeket eredményezett, illetve olyan magyar kifejezéseket próbáltak ráhúzni a sportkifejezésekre, ami a magyar köznyelvben egészen mást jelent, ez pedig zavarra adott okot.
Fentiek miatt számomra eléggé adja magát, hogy angol csapatnevet választunk egy ízig-vérig amerikai sportágnak. Nem szükségszerű, nem kötelező, azonban valahogy ez csak úgy jön magától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése